A természetes folyamatok segítésére bevethető biotermékek növekvő száma is mutatja, hogy egyre nagyobb a kereslet ezekre az ökológiai módszerekre. Folytassuk hát a kertzöldítést egy olyan természeti csodával, mely se nem növény, se nem állat. Akkor mi is ez?
Továbbra is tartsuk észben, hogy az ökológiai szempontú kertészkedés a talajból indul. Ha egészséges a talaj, akkor képes táplálni növényeinket is. A kertésznek semmi dolga, legfeljebb időnként meg kell „etetni” a talajban élő mikrobákat…egy kis szervestrágya, egy csipetnyi huminsav, metszés, hajtásválogatás…és jöhet a szüret.
De még kanyarodjunk kicsit vissza az ültetéshez.
Mikorrhiza gomba
Régóta tudjuk, hogy a növények a talajfelszín alatt kapcsolatban állnak egymással és pár évtizeddel ezelőtt arra is fény derült, hogy pontosan hogyan is történik a növényi kommunikáció a talajt átszövő micélium szövedéken keresztül. Aki egy jó szakmai, ám mégis olvasmányos és érdekes könyvet szeretne, annak ajánlom figyelmébe a kanadai erdőökológus, Suzanne Simard: Az anyafa felfedezése - A bölcs erdő titkai című, magyarul is megjelent könyvét. Az ő felfedezése ihlette a díjnyertes Avatar filmben illusztrált növények-állatok-emberek közötti különleges kapcsolatot.
A lényeg a lényeg: a talajt átszövő gyökerek és gombafonalak egymáshoz kapcsolódnak és vizet, tápanyagokat és információt (növényi kommunikáció) továbbítanak egymás között. Szoros szimbiózis alakult ki az evolúció évmilliói során a gombák és a növények között. A gomba kapcsolódik a növény gyökeréhez, ezáltal megnövelve a gyökérfelületét, ami által hatékonyabb lesz a növény víz- és tápanyagfelvétele. Egyes fajoknál szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol ér véget a gyökér és honnét kezdődik a gomba, annyira egybeforrnak. A megnövekedett gyökérfelülettel sokkal távolabbról képes vizet és tápanyagot felvenni a növény, sőt, olyan tápanyagok felvételét is lehetővé teszi számára a gomba, amit önmagától, a talajból nem tudna felvenni. A mikorrhiza kapcsolatban élő növények jobb stressztűrő képességgel rendelkeznek, erősebb az immunrendszerük, és ennek az optimális körülménynek köszönhetően dinamikusabban fejlődnek, mint azok a növények, akik gombapartner nélkül élnek. A segítségért cserébe a gomba a fotoszintézisből származó cukrokat kapja a növénytől. A gomba önállóan nem képes előállítani a számára létfontosságú cukrokat, ezért szükséges számára a növénypartner. A mikorrhiza kapcsolat mindkét fél számára egy win-win szituáció.
A növényi kommunikációra visszatérve pedig, a talajt átszövő micélium hálózat úgy működik, mint az internet vagy a telefonvezeték. Ha egy kártevő megtámadja az erdő egyik fáját, az jelzést küld a micélium szövedéken keresztül a környező növényeknek. Ők felturbózzák saját immunrendszerüket, hogy ellenálljanak a közelgő veszélynek. Ha egy fát viharkár ér és elveszti fotoszintetizáló felületének (lombjának) nagy részét, a többiek ellátják tápanyaggal, „etetik”, gondoskodnak róla, hogy minél előbb helyre jöjjön. A növényi intelligenciára számos példát lehetne mondani. Egyre felgyorsult ennek a témának a kutatása és szerencsére egyre többet tudunk a növényi közösségek, társulások viselkedéséről.
A mikorrhiza mezőgazdaságban, növénytermesztésben betöltött szerepére egyre nagyobb hangsúly kerül. Legyen szó élelmiszernövényről vagy dísznövényről, a gombapartnerrel együtt élő növények sokkal jobban bírják az időjárási szélsőségeket, a betegségeket, és ezért a klímaváltozás miatt kertjeinket is úgy érdemes alakítani, hogy minél inkább teret adjunk a természetes folyamatoknak. Kereskedelmi forgalomban kapható mikorrhiza gomba, amit a növény ültetésekor a legcélszerűbb az ültető gödörbe szórva kijuttatni. A lényeg, hogy érintkezzen a növény gyökerével, majd víz hatására, idővel összekapcsolódnak és növekedésnek indulnak. A növény életében csak egyszer kell alkalmazni, onnantól már önfenntartó a szimbiózis.
Mivel élő gombáról van szó, felmerül a kérdés, hogy mennyire kompatibilis a kertben alkalmazott gombaölőszerekkel, gyomirtókkal és talajfertőtlenítőkkel? Nos, mint tudjuk, mindent ésszel kell használni, ezért a legnagyobb körültekintéssel járjunk el a növényvédőszerek használatakor! Minden esetben kövessük a termék kijuttatási/alkalmazási útmutatóját! A mikorrhizát tekintve a tapasztalatok alapján, ha már stabil a szimbiózis (a gomba kolonizálta a növény gyökerét és működik a kapcsolat), mivel a talajban él a gomba, a szokványos kontakt szerek és pl. a lemosó permetezés nem árt neki. De egy erősebb kezelés, nagy dózisú gyomirtó- vagy talajfertőtlenítő szer roncsolhatja a mikorrhizát, aminek felépülése időbe telik.
A műtrágyákról érdemes tudni, hogy megváltoztatják a talaj pH-ját, ezért előfordulhat, hogy e megváltozott körülmény többé nem ideális a mikorrhizának, ezért elpusztulhat. Továbbá fontos tisztában lennünk azzal, hogy a műtrágya „gyorséttermi kajának” minősül a növények számára, úgymond „rászokik” a növény, a „rendes kaját nem fogja megenni” és megszűnik a mikorrhiza kapcsolat. Miért kapcsolódna a gombához, ha készen kapja a tápanyagokat? Ökológiai szempontból az a normális, ha a növényt a talaj táplálja, nem műtrágya! A fenntartható növénytermesztés, kertészet, még ha csak hobbiszinten is űzi az ember, a talajnál kezdődik.
Úgyhogy csak oko/ökosan azzal a kertészkedéssel!
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2024.