Átteleltetett növények kihelyezése a szabadba
Tudjuk, hogy macerás a fagyérzékeny növények ki-be hurcolgatása, dehát mégis, fájna a szívünk, ha tölcsérjázmin, szerelemvirág, murvafürt, kefevirág vagy citromfa nélkül kéne élnünk. Annyira szépek, hogy mégis vállaljuk a gondozásukkal járó derékfájdító feladatokat.
A fagyok elmúltával előhozhatjuk telelő helyükről a mediterrán és trópusi származású növényeinket. Érdemes néhány apróságra odafigyelnünk, hogyha igazán jót szeretnénk tenni kedvenc növényeinkkel. Tavaszi teendők a teleltetős növényekkel:
1. Akklimatizálás
Szoktatni kell a teleltetett növényeket a kinti hőmérséklethez és fényhez. Ne a legmelegebb, legtűzőnaposabb tavaszi napon rakjuk ki őket egyből az erős UV-fényre. A növények kipakolását időzítsük egy felhősebb napra vagy először tegyük őket a kert árnyékos részére. Ez különösen fontos a sötét helyen teleltetett növényeknél!!!
2. Öntözés
Szintén fontos a fokozatosság. A növények öntözését ne azonnal egy tömény tápoldatos koktéllal kezdjük, hanem az első napokban csak vizet – lehetőség szerint tiszta esővizet – kapjanak. Később már adhatunk trágyát, tápoldatot is nekik, hogy serkentsük a kezdeti fejlődésüket.
3. Metszés
Ilyenkor van itt az ideje a teleltetett növények ifjító- és alakító metszésének. (Ősszel, a teleltetés megkezdésekor csupán annyira vágjuk vissza őket, hogy beférjenek a teleltető helységbe. Fenntartó metszésüket tavasszal végezzük.) Minden beteg, sérült részt távolítsunk el és gondoskodjunk róla, hogy kellően átszellőzött legyen a lombozat. Pl. a leanderek esetében olykor brutálisnak tűnhet, de akár a növény lombtömegének a fele is lemetszésre kerülhet.
4. Átültetés
Szükség szerint – ha kinőtte a cserepét/konténerét – tavasszal érdemes átültetni a mediterrán és trópusi növényeket nagyobb konténerbe. Idős, nagytermetű mediterrán növények esetében fajtól függően érdemes fontolóra venni a kertbe, szabadföldbe történő kiültetésük lehetőségét is. Itt konkrétan az olajfára, leanderre, kínai kenderpálmára és a télálló banánra gondolok. Déli fekvésbe, a téli szelektől védett napos helyen gond nélkül áttelelnek, felesleges bajlódnunk épületben való teleltetésükkel.
Gyep tavaszi felújítása
10 Celsius-fokos talajhőmérsékletnél aktivizálódnak, ébrednek fel a talajban élő mikroorganizmusok, és robbanásszerűen növekedésnek indul a gyep, hogy alig győzzük a fűnyírást. A tél folyamán előfordul, hogy a pázsit kikopik (a fagyott fűszálak nem bírják a taposást), nem kívánt egyéb növényfajok bújnak ki a fűszálak között, a vakondok túrásaikkal teszik változatossá a talajfelszínt vagy egyszerűen a tápanyaghiány miatt besárgul a fű. Ez mind-mind teljesen természetes jelenség, mely egy zöld „angol” egyenpázsit-rajongó számára maga a rémálom.
De mit tegyünk, hogy gatyába rázzuk a füvet és jól eső érzés töltsön el minket, ha ránézünk?
1. Gyepszellőztetés
Kora tavasszal, mikor már a talaj állapota engedi (nem fagyott és nem tocsog a vízben) végezhető az elhalt fűszálak képezte filcszerű réteg eltávolítása a gyepből gyepszellőztető géppel, vagy speciális gyepszellőztető gereblyével. Ezen szerszámok hiányában egy szokásos egyszerű gereblyével is megoldható a művelet, ha ügyesek vagyunk és rászánjuk az időt.
2. Gyommentesítés
Aki ragaszkodik a katonás vigyázzban álló egyforma fűszálakhoz, annak bizony sok dolga lesz. Vegyszeresen a kétszikű gyomoktól meg lehet szabadulni szelektív gyomirtó szerrel, de aki bio módon oldaná meg, annak marad a kézi gyomlálás. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a legdrágább és legmunkásabb kerti elem a makulátlan zöld pázsit… Az árnyékos, nyirkosabb foltokban sokan szabadulnának a mohától, ami átveszi a fű helyét. Több szer is kapható rá kereskedelmi forgalomban, de amit mi ajánlunk, az a vaskelát és vas tápoldat. Az ökologikus kertben viszont nagyon is nagy szerepe van a mohának, ezért emiatt ne fájjon a fejed. ;)
3. Trágyázás
Tavasszal minden szép és jó, zöldet látunk, amerre nézünk. Viszont ilyenkor kell felkészíteni a gyepet a nyárra, hogy akkor is szép és erős legyen, ne égjen ki. Ha a műtrágyás megoldást választod, akkor ilyenkor kell kijuttatnod a Sping & Summer ICL műtrágyát a gyepre. Ha a természetes módszerek híve vagy, akkor a granulált tyúktrágya és huminsav használata a neked való.
4. Utánvetés/felújító vetés
A hiányosan kelt vagy foltokban kikopott gyep felújító vetése is ilyenkor történhet. Az előkészített, morzsalékos szerkezetű, tápanyaggal ellátott talaj készen áll a vetésre.
Öntözőrendszer karbantartása
Nagyon fontos feladat, semmiképp ne hagyjuk az utolsó pillanatra! Ellenőrizzük az öntözőrendszert, hogy üzemkész állapotban legyen, mire eljön az öntözési szezon. Ne a nyári kánikulában derüljön ki, hogy elkaszáltuk a szórófejet, lyukas a cső, vagy tönkrement a tömítés, stb. Ha bizonytalanak vagyunk, inkább kérjük szakember segítségét. Pontos tervezés, minőségi alkatrészek és precíz kiépítés után nagy hiba lenne az öntözőrendszer karbantartását elhanyagolni. Évente legalább egyszer, a szezon elején legyen alaposan átnézve!
Nagyon sok ügyfelünk jön be a kertészetbe nyáron - teljes pánikban -, hogy azonnal meg kell javítani az öntözőrendszert, mert hamarosan elutaznak nyaralni és nem akarják, hogy kiszáradjon a kert, mire visszaérnek. Ha előre gondolkozunk, a saját életünket könnyítjük meg.
Sövénynyírás
Megindul a hajtásnövekedés lassan minden növényfajnál. Már szinte minden megindult, de vannak, akik későn kelők. Épphogy elkezdett életjelet mutatni pl. a selyemmirtusz (Lagerstroemia), gránátalma (Punica granatum), füge (Ficus carica), cserszömörce (Cotinus), selyemakác (Albizia), trombitafolyondár (Campsis), mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos), tollborzfű (Pennisetum), stb. Ez náluk teljesen normális, néhány hét és kilombosodnak. Várjunk türelemmel.
A sövénynyírás néhány fajnál már esedékes lehet, pl. fagyal, leylandi ciprus, kecskerágó és a levirágzott téli bangita (Viburnum tinus). De a hamarosan virágzó, bimbós növényeket most ne bántsuk. Nálunk már bimbós a babérmeggy és a korallberkenye is. Érdemes megvárni a virágzásukat és elvirágzás után megnyírni őket. A lombhullató cserjékre, sövénynövényekre ugyanez vonatkozik. Elvirágzás után metsszük őket.
Beporzóbarát, rovarcsalogató szigetek vetése
A tavaszi fagyok idén is elkeserítettek nagyon sok gazdálkodót és hobbikertészt egyaránt. Sok kertben lefagytak a virágok, ahol pedig nem, ott is észlelhettünk egy természeti anomáliát: NINCSENEK BEPORZÓK! Egyre halkabb a tavasz, nem nyüzsögnek a méhek. Hajlamosak vagyunk erre csak egy vállrándítással reagálni, de álljunk meg egy pillanatra és gondoljunk bele a hosszú távú következményekbe. Nem lesz termés. Élelmiszernövényeink 75%-a rovarbeporzású! Ez a „rovarhiány” nem helyi és nem eseti probléma, hanem világszintű, egyre gyakoribb és egyre súlyosbodó vészhelyzet!
Akinek van egy kis józan paraszti esze (ami szintén világszintű probléma, az emberiség elbutulása van folyamatban), az átszokik a vegyszerek és műtrágyák használatáról a természetes módszerekre. A változatos növény összetételű kert - a biodiverzitás - mindig jelent valamilyen táplálékforrást a beporzás szempontjából hasznos rovaroknak. Ültessünk minél több évelő virágos növényt, ami nyíratlanul marad, így búvóhelyként is szolgál egész évben. Évente 1-szer, tél végén-kora tavasszal kell csak visszavágni és mulcsként az ágyásban hagyni.
A füves területek rendszeres nyírása már-már népbetegségnek számít idehaza, de aki kicsit előrébb látó, az csak a rendszeresen használt helyeken, útvonalakon nyírja a gyepét. Foltokban, a használat és az esztétika szempontjából nem zavaró sávokban hagyjuk meg a hosszú füvet, vadvirágokat.
Ilyen „vad”, természetes foltok mesterségesen is kialakíthatók megfelelő virágos vetőmagkeverékek vetésével. Minél nagyobb fajösszetételű a növényzet, annál többfélébb rovarnak, ízeltlábúnak, madárnak lesz tápláléka.
Felhívnám a figyelmet néhány rovarbarát termékünkre:
· Méhlegelő virágmag keverék (100 g)
Magasra növő, látványos, méh- és pillangócsalogató virágokból álló keverék. Ősszel érdemes lenyírni, a növények újravetik magukat.
· Mézontófű/facélia (800 g)
Lila virágtakarót alkot és nevéhez híven „ontja a mézet”, imádják a rovarok. Biokertben kötelező növényvédelmi elem, hiszen gyökérváladéka fonálféregűző anyagokat tartalmaz, ezáltal természetes, élő talajfertőtlenítő. Újraveti magát.
· Fehérhere (1000 g)
Ökológiai gyepek kiegészítő fajaként szoktam javasolni és ahol kikopott a fű, oda felülvetésre ajánlom. Gyökere N-kötő, ezért tápanyagban dúsítja a talajt és a környező növényeknek is juttat nitrogént. Alkalmas gyümölcsfák és cserjék élő talajtakarójának, akár nyíratlanul is. Vonzza a beporzókat és tápanyagot szolgáltat.
Palántázás a veteményesbe
Szépen lassan érkeznek kertészetünkbe a zöldségpalánták is. A hőmérséklet emelkedésével egyre több elérhető és már bátran kiültethető az ágyásba. Fejes saláta, tépősaláta, zeller, paradicsom palánta már kapható a cikk írásának pillanatában. A dughagymák még mindig duggathatók, érdemes sárgarépával társítani.
Nálatok is szép már a borsó? Aki időben elvetette, már jó arasznyi magas.
Pár hét múlva már vethető a bab és a csemege kukorica is. A káposztafélék folyamatosan palántázhatók, aki már márciusban kiültette, már biztosan begyökeresedett és kétszer akkorát nőtt!
A fűszerkert berobbant és már az idei ültetésű palántákról szedni is lehetett. Igaz, a rozmaring és a curry (Helichrysum italicum) lassan indul be, de a mentát, metélőhagymát (snidling), metélő petrezselymet, izsópot nem lehet utolérni… Pár héten belül, ha marad a meleg idő, kiültethető a bazsalikom is.
Növényvédelem
A párás melegedő idő sok gombabetegségnek kedvez. Kertészetünkben kémiai növényvédőszereket, mérgeket nem forgalmazunk. Kapható viszont a magyar szabadalmú gombaevő gomba, a Tricho Immun, mely a növény szöveteit átszőve belülről védi őket a külső gombatámadásoktól. A haszonkertet, veteményest a kipalántázás után már április végén egyszer érdemes lepermetezni vele. Lágyszárú növényeknél egyszeri kezelés elegendő szokott lenni (pl. paradicsomvész, burgonyavész, uborka peronoszpóra ellen), a fásszárúakat többször tanácsos kezelni vele (pl. őszibarack tafrina, meggy- és cseresznye monília, almavarasodás, stb.).
A friss hajtásokon számítanunk kell a levéltetvek megjelenésére. Ne essünk pánikba! A levéltetű a kerti táplálékhálózat alapköve. Amelyik kertben nincs levéltetű, ott igazán nagy probléma van. De növényeinket felkészíthetjük a rovartámadásokra egy biológiai szer, a SoftGuard permetezésével.
Megelőző védekezésként nagyon hatásos, hiszen kitin tartalmú (rákok páncéljából kivont kitozán hatóanyag), mely a rovarkártevők páncélját is alkotja. Ezért a növény úgy érzékeli, mintha megtámadta volna egy kártevő és ez stimulálja immunrendszerét. A védekező gének bekapcsolódnak és vigyázzállásba vágják magukat. Mire valóban megjelenik egy kártevő, a növény már tetőtől talpig „páncélban” lesz és nem tudnak ártani neki, elmegy a kedvük és tovább állnak (pl. megvastagodott szövetek, örökzöldeknél fokozott gyantatermelés, rovarriasztó hatás). A vegetáció során 2-3 hetente érdemes elvégezni a kezelést.
A Softguard biostimulánst érdemes algakészítménnyel felváltva használni: vegetációs időtől függően Kelpak (gyökeresedés és virágzásserkentés) vagy Asco Alga (aktív hajtásnövekedés).
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2025. április