A cikksorozat 1. részéből megtudhattuk, hogy miért is olyan fontos a szervesanyag, - nem valami találó kifejezéssel élve - a „zöldhulladék” helyben történő felhasználása és hogyan érdemes komposztálni. Megtudtuk, miben különbözik a hagyományos/konvencionális kertművelés az ökológiaitól. Induljunk hát a talajból és nézzük végig, milyen biológiai fegyverek állnak rendelkezésünkre, ha egy erodált, leromlott talajt szeretnénk visszahozni az életbe, hogyan tehetjük újra termékennyé a talajt.
Szervestrágyák
Rengetegféle komposztált szervestrágya közül választhatunk. Zsákos formában, pelletálva vagy trágyapor formában hozzáférhető, kinek melyiket könnyebb kijuttatni. Mind természetes anyag, műtrágyát nem tartalmaz, ezért fenntartható és segíti a talajban élő hasznos mikroorganizmusokat. Az állati ürüléket és almot tartalmazó szervestrágyák használata elengedhetetlen a talajélet és az ültetett növényeink egészsége szempontjából.
Általánosságban elmondható, hogy ültetéskor a szerves istállótrágyát a legegyszerűbb használni az ültető gödörbe szórva, míg a por formájút a már meglévő kultúrákban, akár a gyepre szórva, majd beöntözve. A pelletált formában kapható szervestrágyák (Tyúkanyó, Marha-Jó, Orgevit, Siforga, stb.) jól működnek ültetéskor is a gödörbe juttatva, valamint fenntartó vagy utólagos trágyázáshoz a talaj felszínére szórva, majd beöntözve. Tagadhatatlan, hogy vizes állapotukban van némi természetközeli, tanyasi bukéjuk, de ez a biokertészt nem riasztja el használatuktól. Vízben feloldva és kiöntözve is használhatók, akinek úgy szimpatikus.
Fontos megjegyezni, hogy az általunk forgalmazott trágyák megfelelő érlelésen, komposztáláson estek át, ezért nem perzselik a növények gyökerét. Aki olyan szerencsés, hogy friss istállótrágyához jut, arra ügyeljen, hogy azonnal ne használja. A még érésben lévő friss istállótrágya, mindegy milyen állattól származik, égeti a növények gyökerét, ezért nem használjuk. Legalább fél-1 évig érlelni kell a trágyát, mielőtt ültetéshez használnánk.
A szervestrágya csomagolásán lévő tápelemtartalmi információ segíthet tájékozódni, mikor melyiket jobb használni. De egy biztos: ha műtrágya helyett természetes eredetű szervestrágyát választunk, már egy jó nagy lépéssel közelebb kerültünk a fenntarthatóbb kerthez. Röviden tömören a 3 makroelem nitrogén-foszfor-kálium arányát érdemes figyelembe venni kijuttatás előtt. Melyik mikor kell a növénynek?
N – nitrogén: a zöld növényi részek fejlődéséért felelős makroelem, a szár megnyúlását és a lombozat fejlődését serkenti, szakszóval a vegetatív fejlődés kulcsa. Nagyobb arányban az intenzív hajtásnövekedési időszakban van szükség rá.
P – foszfor: a növényi sejtek alkotóeleme, a gyökeresedésért felelős makroelem, valamint a termésképződésben is szerepe van. Ültetéskor és magvetéskor kiemelt fontosságú.
K – kálium: a generatív részek, virág és termés kialakulásában a legfontosabb a szerepe, továbbá a sejtfal vastagságát, szilárdságát adja és a növényi sejtek egészségéért felel. A virágzás- és termésérés időszakán kívül a növények télre való felkészítésekor igazán jelentős makroelem.
Ezeken túl, számos mezo- és mikroelem szükséges még a növények egészséges fejlődéséhez, de a N-P-K olyan hármas, melynek jelentőségét még egy hobbikertésznek is illik tudni.
Huminsav
Leromlott talajok feljavításához kiemelt jelentőségű „biotrükk” a huminsav alkalmazása. A talajban természetes módon előforduló humuszanyagok, különféle huminsavak, fulvosav, aminosavak, és a talajban élő mikroorganizmusok táplálékforrását képező szénvegyületek dúsítására szolgál a köznapi néven huminsavnak vagy folyékony humusznak becézett anyag. A természetes humuszképződést serkenti, felgyorsítja a talaj humuszképző folyamatait. A huminsav a leonardit nevű ásványból készül, bányászata hasonlóan történik, mint a barna- és fekete széné. A huminsav egy talajkondicionáló, talajélet-serkentő természetes anyag.
Ami jó a talajnak, jó a növénynek is. A huminsav hatására minden növényi folyamat stabilizálódik, javítja a termés mennyiségét és minőségét, valamint a növény ellenálló-képességét. Felhasználható növénykondicionálóként is, hiszen folyékony formában lombtrágyaként is kijuttatható. A levélfelületen gombaölő hatás tapasztalható pl. legyengült pázsit feljavítására alkalmas ökológiai megoldás.
A huminsav kapható szilárd és folyadék formában. A szilárd állapotú, apró kristályos szemcsés huminsavat ültetéskor a gödörbe szórva vagy a talaj felszínére hintve lehet kijuttatni. Vízben elkeverve 100%-ban nem oldódik fel (a permetezőt eldugíthatja), azonban a kijuttatás egyenletessége ilyen módon megoldható. A folyadékot vízhez kell keverni öntözőkannába vagy permetezőbe, a flakonon javasolt dózisban. A huminsavat túladagolni nem lehet, mivel természetes anyag, ezért nem szennyezi a környezetet. Azonban mivel fekete színű, esztétikailag befestheti a nem kívánt tereptárgyakat is, ha óvatlanul dolgozunk vele. Használatuk során minden esetben kövessük a gyártó utasításait. A huminsav vetőmagok csávázására is használható természetes megoldás.
Segíti a huminsav termékek közti választást, ha tudjuk, milyen növényhez kívánjuk használni. Mivel egyes növényfajok a savanyú talajt kedvelik (rhododendron, magnólia, áfonya, egyes hortenzia fajok, az örökzöldek többsége stb.), ezért érdemes ellenőriznünk a termék csomagoláson feltüntetett pH-ját, vagyis a kémhatását (pl. a Blackjak savas pH-jú). De általában a felhasználó számára kézre álló kijuttatási mód szokott lenni a mérvadó a választáskor.
Cikksorozatunk következő részében a talajlakó gombák jelentőségéről és a növény-gomba szimbiózisról, vagyis a mikorrhiza kapcsolatról lesz szó.
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2024.