Milyen növényeket metszünk tavasszal?
Cserjék
A korán virágzókkal most nincs semmi teendőnk. Még véletlenül se álljunk neki a rózsaszín barkafűz (Salix ’Mount Aso’), téli jázmin (Jasminum nudiflorum), aranyvessző (Forsythia), japánbirs (Chaenomeles), kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense), liliomfa (Magnolia), babarózsa (Prunus triloba ’Multiplex’) vagy bármi egyéb hasonlóan tavasszal virágzó cserje visszametszésének! Ezeket a virágjukért ültetjük, kár volna, ha idő előtt megcsonkítanánk. Ezeket mindig virágzás után metszük meg. Nagyjából a közönséges orgona (Syringa vulgaris) és a gyöngyvirágcserje (Deutzia) virágzásáig bezárólag, ezeknek a rügydifferenciálódása már bekövetkezett, vagyis az előző évi vesszőkön fogják hozni a virágokat.
Viszont amit ilyenkor érdemes visszavágni, azok a nyáron és ősszel virágzó cserjék. Őket ugyebár a tél miatt – mivel melegigényesek – elővigyázatosságból meghagytunk. Február közepétől márciusig metszhetők. Faj- és fajtafüggő ugyan, de a legtöbb a tavaszi erős visszametszésre sok-sok virággal fog válaszolni. Ők azok, melyek az újévi hajtásokon hozzák virágrügyeiket. Ilyen dísznövények pl.: a rózsa (Rosa sp.), nyáriorgona (Buddleja), barátcserje (Vitex), gyöngyvessző (Spiraea), rózsalonc (Weigela florida), kékszakáll (Caryopteris), mályvacserje (Hibiscus syriacus), stb…
A hortenzia (Hydrangea) metszése is ilyenkor esedékes. Attól függően, hogy pontosan melyik fajjal van dolgunk, máshogy kell eljárnunk, ha szép, nagy virágokat szeretnénk. A klasszikus kerti hortenzia (H. macrophylla) rügydifferenciálódása már ősszel megtörtént, ezért nem kell túlzottan neki esni. Az előző évi száraz virágokat az első egészséges rügypárig érdemes vissza metszeni, valamint az elöregedett, törékeny hajtásokat tőből eltávolítani, hogy meg tudjon újulni. Ő az a típus, amelyiket az árnyékkal és a savanyú talajjal kell szeretgetni.
A kerti hortenziához képest könnyebben kezelhető típusok a cserjés (H. arborescens) és a bugás hortenzia (H. paniculata). Ők nagyon is meghálálják, ha nem sajnáljuk őket metszéskor. Az erős visszametszésre erős növekedéssel és hatalmas virágokkal vágnak vissza. Akár a talajtól számítva 2 nóduszig is vissza vághatók. Idős példányok metszéskor nálunk is tartsuk szem előtt az egészségi állapotukat: száraz, beteg, sérült részeket mindenképp távolítsuk el. Első az egészség!
Most van itt az ideje (lombfakadás előtt febr-márc.) a színes vesszejükkel díszítő somok (Cornus alba, C. sanguinea, C. stolonifera) ifjító metszésének is. A 2-3 éves fiatal vesszők virítanak legszebben, ezért néhány évente tanácsos elvégezni náluk az ifjító metszést. A metszéssel egyrészt sokkal élénkebb színük lesz, másrészt kordában tarthatóak és kezelhetőbb méretű növényeket kapunk. Egészen bátran, drasztikusan vissza szabad vágni őket, akár egészen 2 rügypárra a talajtól. A túl fiatal, 1-2 éves egyedekkel még nem tanácsos ezt eljátszani, őket még hagyjuk nyugodtan kiteljesedni. De az idősebb példányokat ne sajnáljuk. Erős visszametszésre erős növekedéssel fognak reagálni, még több színes vesszőt hozva.
Gyümölcsfák
A gyümölcsfák metszésére a legalkalmasabb időpont a nyugalmi időszak. A legjobb kora tavasszal rügyfakadás előtt elvégezni. Korábban megjelent cikkünkben már volt szó a helyes metszésről és a megfelelő lemosó permetezésről. Érdemes újraolvasni, hiszen most ismét aktuális. Sokat lehet beszélni a témáról, de a legfontosabb célja a metszésnek a növényvédelem, hiszen a beteg, sérült, száraz ágak és gyümölcsmúmiák (előző évről fán maradt rohadt gyümölcs) eltávolításával sok-sok évvel meghosszabbíthatjuk egy gyümölcsfa életét. Márpedig aki fát ültet, az hosszú távra tervez. Ezért a gyümölcsfáról mindig gondoskodni kell.
Sokkal egyszerűbb és hosszú távon költséghatékonyabb is, ha már fiatal korától tudatosan alakítjuk ki a koronát. Sokan esnek abba a hibába, hogy amíg pici a fa, „az első pár évben nem nyúlunk hozzá, mert olyan cuki”. Ez helytelen hozzáállás! A gyümölcsfa életében az első néhány év határozza meg a végső korona formáját, ágsűrűségét, benapozottságát, átszellőzöttségét. Ilyenkor kevésbé megterhelő a fának a metszés, mintha idősebb korától kezdjük el nevelni és egyből vastag ágak kivágásával kell kezdenünk a metszést. A rendszeres helyes metszéssel 3-4 év alatt beáll a termőegyensúly és ezután nagyon minimális beavatkozással fenntartható a gyümölcsfa - akár el is hagyható a tavaszi metszés és elegendő csupán a nyári hajtásválogatás, zöldmetszés.
Elengedhetetlen mozzanat a metszési felületek, sebek fagéllel történő lezárása, majd a lemosó permetezés, amit már korábban részleteztünk.
Lágyszárú évelők
Az évelők többsége a tél beálltával visszahúzódik, elszárad. Mivel megbarnult, pasztelles árnyalatával is szépen mutat, valamint beérett magjaik a madarak számára táplálékot jelentenek, nem szoktuk őket ősszel visszavágni. A talaj védelme szempontjából is létfontosságú, hogy a hideg – egyre többször hó nélküli – télen takarva legyen a talajfelszín.
De ilyenkor, tél vége felé (februárban), mikor megpillantjuk az első ébredő hagymásokat - jácintot, nárciszt, krókuszt, tulipánt -, itt az ideje visszametszeni az évelőket. Ez a jelzés, hogy úton a tavasz! Ilyenkor az előző évi elszáradt részeket a talajfelszín felett 1-3 cm-el metszőollóval (óriási terület esetén akár damilos fűkaszával) visszavágjuk. A nyesedéket, ha a kertstílus engedi, érdemes bő arasznyi darabokra összeaprítani és mulcsként egyenletesen szétteríteni a virágágyásban. Egy angolkert, tájképi-természetközeli kert, prérikert esetén mindenképp illik a képbe az ágyást „önmagával lemulcsozni”. Így nem kell drága pénzért fenyőkérget vagy faaprítékot vásárolnunk. Persze egy sziklakert vagy kavicskert lényege, hogy a különböző kőzetek látszódjanak, ezért ezeket a szervesanyagtól tisztán kell tartani, vagyis ilyen kertrészekből összeszedjük a levágott nyesedéket és komposztálóban gyűjtjük.
A virágzó évelők és díszfüvek meghálálják, ha ilyen módon történik az évi egyszeri visszametszésük. Azonban az örökzöld fajokat, melyek ilyenkor is csúcsformában vannak, nem szerencsés drasztikusan visszavágni. Nézzünk néhány példát, hogy mire gondolok pontosan.
1. Az Új-Zélandról származó örökzöld Carexek (C. buchananii, C. testacea, C. comans) elég rosszul viselik a nyírást, ezért őket békén hagyjuk. Legfeljebb csak ujjainkkal kifésüljük a régi fűszálaikat, melyeket könnyen elenged a növény.
2. A nálunk is őshonos örökzöld sarlós gamandort (Teucrium chamaedrys) is felesleges megnyirbálni, őt legfeljebb gömbre érdemes alakítani, hogy szabályosabb, kompakt formát mutasson. Ugyanígy kezelendő a kakukkfű (Thymus) és orvosi zsálya (Salvia officinalis) is.
3. A hatalmas talajtakaró levelekkel büszkélkedő kis-ázsiai macskahere (Phlomis russeliana) legtöbb levele általában zöld marad télen is. Az ágyás csinosítgatásakor legfeljebb az idős elszáradt leveleket lehet eltávolítani, valamint az elszáradt virágzat maradványát, hogy ne vonja majd el a figyelmet az új virágoktól.
Szabadgyökeres növények ültetése
A februári teendők között muszáj szót ejteni a szabadgyökeres növények ültetéséről. Ezek nem érhetők el egész évben a kertészetben, csupán nyugalmi időszakban, lomb nélkül kaphatók. Árban sokkal kedvezőbbek, mint a konténeres növények, melyek egész évben bármikor ültethetők. Ha fiatal, olcsóbb gyümölcsfában vagy bogyós gyümölcsben, esetleg szőlőben gondolkozunk, mindenképp vegyük az irányt a kertészet felé vagy látogassunk el a webáruházba. Ne március végén jusson eszünkbe, hogy szükség lenne szabadgyökeres fára, mert előfordulhat, hogy addigra elfogy. Amint kihajtanak a fák, bekonténerezzük őket, mert muszáj. A természet diktál a kertésznek. :)
Szabadgyökeres növény vásárlásánál vizsgáljuk meg a gyökerét és a rügyeket. Ha nincs beszáradva, szép kövér, egészségesek a rügyek és nem feketén rothadt a gyökér, akkor, ha jól van elültetve, biztosan megmarad. Jó minőségű komposztált trágyát vagy pelletált formában kapható szervestrágyát használjunk és komposztot az ültetéskor. Szabadgyökeres gyümölcsfákhoz mindenképp javasolt a MikoMax mikorrhiza gomba hozzáadása ültetéskor. Ez a fehér szemcsés anyag minél közelebb kerüljön a gyökérhez, legjobb, ha hozzá is ér. Így temessük be aztán az ültetőgödröt. Egész életén át segíteni fogja a növény tápanyag- és vízfelvételét ez a gyökérrel szimbiózisban élő gomba. A mikorrhizáról bővebb információt a kertzöldítős cikksorozatunk 3. részében olvashatsz.
Veteményes
Február második felétől kezdődhet a hosszú tenyészidejű növények beltéri palántanevelése. Nagy általánosságban pl. paprika, káposztafélék, uborka, dinnye. De természetesen fajtánként eltérő lehet a palántanevelés hossza, ezért mindenképp ellenőrizzük a vetőmag csomagolásán javasolt vetési és kiültetési időket.
Szabadföldbe és magaságyásba már vethetők a hidegtűrő zöldségnövények pl. retek, spenót és egyes saláta fajták, valamint a dughagyma is ültethető már. Ha kellemesen süt a nap és nem fagyott a talaj, nyugodtan elkezdhetjük a munkát. Ha hosszabb ideig hűvös marad az idő, legfeljebb később kelnek ki a magok, de semmi bajuk nem lesz.
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2025. február