Gyomszabályozás
A melegigényes gyomnövényekkel nem egyszerű lépést tartani. A koratavaszi gyomok (pl. tyúkhúr) miatt már nem kell aggódnunk, viszont a nyáron bosszúságot okozó gyomnövények (pl. kövér porcsin, parlagfű) ellen időben fel kell venni a harcot, hogy ne tudjanak magot érlelni. A jó hír, hogy a jól bevált kézi gyomlálásra nem tudnak rezisztenciát kialakítani a növények, ami nem mondható el a vegyszeres gyomirtószerekről. A gyomirtószerekre rezisztens „szupergyomok” egyre nagyobb gondot okoznak világszerte. Az ökologikus kertben nincs helye gyomirtószernek!!! A gyomok elleni legjobb védekezés, ha jó sűrűn teleültetjük a kertet olyan növényekkel, melyeket látni szeretnénk, így nem marad szabad talajfelszín a gyomoknak.
Egy kis ökológiai magyarázat, hogyan is működik a talaj-gyom kölcsönhatás… Ha jól megnézzük a természetet, nem igen találunk csupasz talajfelszínt, és „gyomokat” a természetes növénytársulásokban. A természet egységes, sűrű növényborításra törekszik, mely védi a talajt a külső fenyegetés (fagy, szél, vízmosás, napperzselés, taposás) okozta talajpusztulástól, eróziótól. Ha felkapálunk, kigyomlálunk egy területet, akkor törvényszerű, hogy ha nem ültetünk oda mást, akkor gyomok fognak kikelni. Hogy miért? A talajnak – szerencsére – van egy jó adag gyommagkészlete a biztonság kedvéért, szunnyadó magokkal. Ha érzékeli, hogy „meztelen”, azonnal mozgósítja védelmi rendszerét és a gyommagvak csírázásnak indulnak. Házi kertben mi viszont azonnal ismét nekiesünk kikapálni, az ördögi kör folytatódik és módszeresen pusztítjuk talajunkat.
Mi a megoldás?
TALAJTAKARÁS!
Mi takarhatja a talajt, vagyis veheti el a fényt a gyommagvak elöl, hogy ne tudjanak kikelni, miközben megtartja nedvességtartalmát?
1. Élő növények: ahová csak tudunk, ültessünk valamilyen növényt.
2. Holt növények, vagyis divatosabb szóval élve SZERVES MULCS: ágapríték, fenyőkéreg, szalma, fűnyesedék, lágyszárú évelők visszametszésekor keletkező „zöldhulladék” meghagyása a talajon, vagyis a helyben komposztálás, ill. a már kész, érett, földszerű komposzt is alkalmas talajtakarásra – komposztmulcs.
3. Szervetlen mulcs, kavics: sziklakert, kavicskert, mindennek megvan a helye és a funkciója.
4. Különböző talajtakarás céljára kifejlesztett mesterséges anyagok: geotextil, agroszövet, mezőgazdasági fóliák, és természetes alternatívái pl. gyapjúmulcs, jutaszövet, stb.
De honnét is jön ez a kifejezés, hogy gyom-”szabályozás”? Egy vegyszermentes, ökologikus szempontok alapján kialakított és fenntartott kertben nem cél a teljes gyommentesség, gyomirtás. Számos őshonos növényre hajlamosak vagyunk „gyomként” tekinteni, miközben felbecsülhetetlen ökológiai hasznuk van! A fehér here (Trifolium repens), a pitypang (Taraxacum officinale), a mezei cickafark (Achillea millefolium), a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), a csalán (Urtica dioica), a papsajtmályva (Malva neglecta) és még sorolhatnánk, számtalan beporzónak és hasznos rovarnak, madárnak jelent táplálékot és búvóhelyet. Inkább az a kérdés, hogy kertünk mely részén kelnek ki. Hol vannak útban? A gyomnövény leegyszerűsített definíciója szerint az a gyom, ami rossz időben rossz helyen van. Ha a kert olyan részén vannak, ahol amúgy sem minden nap látjuk és nem zavar a hétköznapi életben, akkor nem kell kiirtanunk. Hagyjunk helyet a természetnek!
Tápanyagutánpótlás, fűnyírás, sövénynyírás
Véget ért a májusi fűnyíró-pihentetős szezon, a No Mow May. Mivel a legtöbb fűféle elszórta magját, az intenzíven használt gyepfelületek fenntartó nyírása folytatódhat. De fel kell készülnünk a nyári aszályra és légszárazságra, és jó ha tudjuk, hogy még a rendszeres öntözés sem segíthet minden esetben. Úgyhogy állítsuk a fűnyíró pengemagasságát úgy, hogy a gép lehetőségeihez mérten a leghosszabbra nyírja a füvet (min. 45-50 mm). Ne akarjunk golfpályát a kertben, mert nem arra való! A cél legyen inkább az, hogy még a legnagyobb tomboló hőségben se égjen ki a gyepünk és nyáron nyugodtan tudjuk a labdát rugdosni a fűben a gyerekekkel, le tudjuk teríteni a kempingtakarót, és egészséges, finom, természet-illatok vegyenek körül minket.
Minden talajtípuson igaz, hogy a humusztartalom növelésével a növények állapota is javul, egészségesebben fejlődnek és jobban tűrik a stresszes környezeti körülményeket (pl. erős UV és aszály). Erre a célra nagyon hatékony, látványos megoldás a különböző huminsav termékek használata. Kertészetünkben kapható a granulált formájú, kiszórva alkalmazható Humin Garden Plus, valamint az öntözővízhez keverhető Blackjak folyékony humusz. Bármelyiket is használjuk, a növények meghálálják.
Lombtrágyaként használható algakészítmények (Ascoalga és Kelpak) szintén segítik a növények stresszhelyzetben való helytállását, akár pázsitról, akár nyírott sövényről van szó.
A gyepünk ellenállóképességét többféleképpen segíthetjük. A szép nyári pázsitra kaptam egy tuti tippet Rasztik Máté kertépítő-fenntartó kollégámtól. Az alábbi 10 hetes nyári kényeztetést javasoljuk a szép zöld gyepnek:
|
10 g/m2 |
huminsav, a talaj humusztartalmának növelésére |
|
|
45 g/m2 |
természetes eredetű talajjavító szervesanyag |
|
|
35 g/m2 |
kálium túlsúlyos, sejtfal erősítő műtrágya, nem bio, úgyhogy az ökológiai gyepeknél hagyjuk ki |
Handy Pro kézi műtrágyaszóróval nagyon egyszerűen, egyenletesen és hatékonyan kiszórható ez a termék kombó. Ezen kívül további segítség a növényeknek a tengeri „algapakolás”, vagyis Ascoalga permetezővel, lombtrágyaként való kijuttatása. Adagolása 10 l permetléhez 2 dl alga szükséges jól elkeverve, ez a mennyiség 100 m2 gyepfelületre elegendő. Ha nagyon rossz állapotú a talaj és különösen senyvednek a növények, akkor az Ascoalga kiegészíthető Kelpak-al: 1,5-1,5 dl Ascoalga és Kelpak 10 L vízhez az adagolás.
Ugyanezt az algás lombtrágyázást használhatjuk a sövényeknél is nyírás után. Az algás permetezést célszerű a késődélutáni órákban elvégezni, a perzselésveszély elkerülése miatt.
Öntözés hogyan és mikor?
Amíg várjuk az aranyat adó esőt, bizony szükség lehet öntözésre. Különösen figyeljünk a friss ültetésekre, hiszen a begyökeresedésig, míg szépen átszövik a gyökerek a talajt, addig öntözés szükséges. Sokszor kapunk olyan kérdéseket a kertészetben, hogy mennyi vízzel és milyen gyakran öntözze a vásárló a választott növényt. A válasz erre az, hogy „attól függ”: talajtípustól, talajállapottól, mulcstól, környező növények fajától, korától, fény-árnyék viszonyoktól, széltől, stb. Nincs konkrét recept, hogy hány naponta hány órakor hány deci víz kell egy bizonyos növénynek, hiába ezt várná a vásárló. Én azt szoktam javasolni, hogy meg kell tapogatni a földjét. Ha a felszín száraznak is látszik, de 3-5 cm mélyen nyirkos a talaj, akkor még a legtöbb növény számára optimális a talajnedvesség tartalom (friss ültetés esetében). Már beállt, begyökeresedett állománynál inkább ritkább, de nagyobb vízmennyiséggel történő öntözést javaslok minden növény esetében.
Hiszen gondoljunk csak bele. Ha minden nap kevés vizet kap a növény, akkor a gyökér nem fogja strapálni magát, hogy a mélybe törjön, hanem a talajfelszín közelében fog maradni. A kiöntözött kis vízmennyiségnek esélye sincs leszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe, mert a gyökerek a felszín közelében felszívják. Akkor van a baj, ha tönkremegy az öntözőrendszer vagy vízkorlátozás miatt nem szabad a gyepet locsolni. Ilyen esetben akár 1-2 nap alatt is kiszáradhat a növény. Ha nagyobb vízadaggal árasztjuk el a kertet hetente egyszer vagy kéthetente, azzal ösztönözzük a növényeket, hogy lent keressék a vizet a talaj mélyén. A mélyen gyökerező növények sokkal ellenállóbbak a szélsőséges csapadékellátottságra és hatékonyabban képesek védeni a talajt az erózióval szemben.
Az öntözés időpontja sem teljesen mindegy a vízhasznosulás szempontjából. A késő délutáni, esti öntözés, habár nagyon nyugtató és meditatív tud lenni egy hőségben töltött munkanap után, a növényeknek mégsem a legjobb. A levelekről este nem tud elég hamar felszáradni a vízcsepp, ami gombás levélbetegségekhez vezethet. Akár elhisszük, akár nem, este a növények is pihennek, ezért nem tudják olyan intenzíven felszívni a vizet, mint nappal. Ha csak este van időnk meglocsolni a kertet, akkor próbáljuk a növények tövét, a talajt beöntözni, a mulcsréteget átitatni nagyobb adag vízzel.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a reggel, hajnalban történő öntözés a leghatékonyabb a növények szempontjából. Ilyenkor hasznosul a legtöbb öntözővíz, a növényzetről gyorsan felszáradnak a cseppek és még nem éget a nap sem. A gyökerek szívóereje is a reggeli órákban fokozottabb.
Árnyékolás
Évről évre egyre erősödő UV-sugárzást tapasztalhatuk. Ez meglátszik a növényeken is, hiszen egyre több fajnál/fajtánál fordul elő, hogy a napon megperzselődik, megég a levele. A friss telepítésű fiatal növényekre ez fokozottan igaz, ezért ügyeljünk az ültetési hely megválasztására és gondoskodjunk – átmenetileg - mesterséges árnyékolásukról.
A kert klímája elsősorban a burkolt felületek és a növénnyel borított felületek arányától és milyenségétől függ. Egy átlag hobbikertész nem szokta kiszámolgatni a levélfelületi indexet kerti növényei kapcsán, hiszen teljesen felesleges (leaf area index - LAI – 1 m2 talajfelszínre jutó levélfelület m2). Józan paraszti ésszel is mindannyian tudjuk, hogy a növények párásító, hűtő és levegőtisztító funkciója nyáron felbecsülhetetlen értékkel bír! A fák négyzetméterre vetített levélfelülete milliószor nagyobb, mint a gyepé, ezért sokkal kellemesebb, hűsítőbb nyáron egy fa alatt megpihenni, mint egy focipályán. Úgyhogy a nyári hőség ellen a legjobb megoldás minél több fa ültetése. Persze, ahol olyan pici tér van, vagy nincs lehetőség nagytermetű növények telepítésére, akkor a második legjobb megoldás valamilyen támrendszer, pergola befuttatása kúszó, lián növényekkel. Higgyétek el, hogy mindenhová lehet megfelelő növényt találni! Egy napvitorla alatt sosem lesz olyan kellemes nyári délutánokon koktélozgatni, mint egy befuttatott szőlőlugas, lilaakác vagy vadszőlő alatt.
Növényvédelem
Még mindig tart a levéltetvek elleni küzdelem. Aki biokertészkedik és beavatkozás nélkül jól megfigyeli a történéseket növényein, az nem aggodalmaskodik. Pár hete még kissé kétségbeejtő volt a tetvekkel zsúfolt növények látványa és a mézharmattal (a levéltetvek édes, ragacsos ürüléke) fröcskölt kert „tapintása”, de mostanra a katicabogár és zengőlégy lárvák szépen belakmározták a tetvek nagy részét.
Nagyon fontos, hogy ismerjük fel segítőinket a kertben! Addig még a kezdő hobbikertész is eljut, hogy felismeri a levéltetűt, de azt már nem tudja, hogy hogyan néz ki pl. a katicabogár lárva. A növényvédelmi kezeléssel, permetezéssel nem csak a kártevőket, hanem azok természetes ellenségeit is gyérítjük.
A kitozán hatóanyagú természetes növényvédőszer és biostimuláns, a Soft Guard használható kártevők ellen biokertben, ha mindenképp a beavatkozás mellett döntünk. Jól működik a mostanság kikelő poloskalárvák ellen is.
A két legnagyobb gondot okozó invazív poloskafaj hazánkban a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys). Válogatás nélkül minden növényt megtámadnak és szívogatásuk nyomán fertőzési kaput nyitnak más kórokozók előtt. Minél előbb észrevesszük a tojásaikat, lárváikat, annál egyszerűbb megszabadulni tőlük. A kifejlett imágó ellen jelenleg nem nagyon létezik hatékony biológiai szer, csak a fiatal lárvák ellen.
Egy jó hír azért akad poloska fronton, ugyanis mint minden állatkának, nekik is vannak természetes ellenségeik. Petefürkész darazsak már hatékonyan dolgoznak termesztőházban zöldségtermelő gazdaságokban. Kereskedelmi forgalomban több fajuk elérhető (pl. Trissolcus basalis petefürkész zöld vándorpoloska ellen). Kutatások folynak az ázsiai márványospoloska ellen bevethető szamurájdarazsakkal.
Tudom, hogy mennyire lelkes biokertész vásárlóink vannak és szeretnénk a legjobb dolgokat elhozni Nektek üzletünkbe, de sajnos úgy döntöttünk, hogy élő állatokat semmilyen formában (pete, lárva…) nem szeretnénk tárolni boltunkban. A gomba, alga, baktériumkészítménynél meg kell húznunk a határt kapacitáshiány miatt. Köszönjük a megértést!
Szerző:
Silye Mónika - Ökológiai gazdálkodási mérnök
2025. június